Olyan súlyos az aszály, hogy már katasztrófának hívják

Az idei év kevésbé alakul a tervek szerint, egyre több problémával és rossz hírrel kell szembenéznünk. Minden a járványhelyzettel kezdődött, ami egy erős előtte és utána vonalat húzott fel a történelemben, és úgy tűnik, hogy most inkább lefelé megyünk azon a bizonyos lejtőn.

Vannak azonban olyan problémák, amik a szokásosnál nehezebben érintik a gazdákat is, például a rettegett aszály. És sajnos az ország keleti részében komoly aszály súlyt.

Fél év alatt nagyjából 70 milliméter csapadék hullott, ami egyenlő a csontszáraz termőtalajjal. A búza alig nőtt, azonban a többi gabona is igen alacsony, félő, hogy aratáskor sem lesznek sokkal jobb helyzetben. Az év első hat hónapjában legalább 300 milliméternek kellett volna esnie, ennek azonban a közelébe sem értek. Az ország keleti és délkeleti részén bibliai jelzőket használnak, hiszen a szárazság történelmi méreteket ölt. A legutóbbi ősz óta Nagyráta térségében 100 alatti, Szarvas környékén pedig 70 milliméter csapadék esett.

A gazdák a tavaszi hónapokban már látták a problémát, így a földek 30-40 százalékáról szó szerint kitárcsázták a repcét, majd napraforgót és kukoricát vetettek el. Eközben az ország nyugati és középső régióiban az emberek egy kicsit fellélegezhettek, mivel a május végi és a júniusi esők sokat pótoltak a tavaszi hiányból.

Mi lesz így a betakarítással?

Az utóbbi hetekben a legtöbb gazda a katasztrófa kifejezéseket használja, ami most egyáltalán nem nevezhető hatásvadásznak. Néhány vetőmag-előállító százmilliós veszteséget számol, miközben egyáltalán nem javul a helyzet. Vannak bizonyos vetőmagok, mint például az árpa, amik egy kicsit bokrosodtak, azonban ezek sem érik el az éves minimumot. Ha a gazdáknak szerencséjük lesz, akkor talán a harmadát vagy a negyedét tudják learatni.

A búza sincsen jobb helyzetben, rengeteg helyen annyira alacsony, hogy a kombájn nem fogja megkezdeni az aratást. Ha a betakarító adapter nem éri el a búzát, akkor egyszerűen nincs értelme a betakarításnak. Ha belegondolunk, akkor a gépek működtetése és a szakember munkája pénzbe kerül, aminek az árát a kevés termés nem fogja visszahozni. Nem véletlen, hogy sokan teljesen lemondtak róla, és ki sem küldik a gépeket.

Ahol mégis úgy döntenek, hogy megéri kiszállni, ott is lényegesen kevesebb lesz a betakarítás. Árpából 7 tonna helyett mindössze 3 tonna fog összejönni hektáronként, búzából 6 helyett 2 lesz, repcéből 2,5 helyett 0,5 lesz. Sajnos a napraforgó is elég siralmas képet mutat, a növények nagyon alacsonyak, sok helyen ki sem keltek.

Egy darabig nem heverik ki a veszteséget

Az egyik nagygazdaság vezetője elátkozott térségnek hívja az ország keleti részét. Sok gazda egyetért vele, és úgy gondolják, hogy csak az állami kártérítés mentheti meg a cégeket, főleg, hogy nagyjából 35 éve nem láttak ilyen tartós csapadékhiányt. Ha vissza akarnák szerezni a kiesést, akkor a következő három évben folyamatos és relatíve erős terményárakat produkáló évekre lenne szükség. Vagy legalább egy korszerű öntözésfejlesztésre.